A közel nulla energiaigényű épületek követelményszintje egy összetett műszaki szabályozás, amely az energiahatékonysággal szemben támaszt kötelező elvárásokat. A követelményszint meghatározza, hogy milyen épületet építhetünk, milyen épületszerkezetekkel, milyen épületgépészettel.
2024. június 30. után az új épületek már csak a közel nulla energiaigényre vonatkozó követelmények teljesítése esetén kaphatnak használatbavételi engedélyt. A fenti követelménynek történő megfelelést az ingatlanra készült energetikai tanúsítványban elért legalább BB, azaz "Közel nulla energiaigényre vonatkozó követelményeknek megfelelő" minősítés igazolja. Az előírás új épületek építése mellett meglévő ingatlanok jelentős felújítása esetén is kötelező érvényű. Az épület természetesen az előírtnál magasabb energiahatékonyságú is lehet, így BB-nél jobb energiaosztályba is tartozhat, rosszabba azonban nem.
A hatályos rendelkezések szerint a 300 négyzetmétert meg nem haladó összes hasznos alapterületű lakóépületek építése egyszerű bejelentés alapján végezhető. Ebben az eljárásban nem ellenőrzik, hogy a tervezett épület megfelel-e a 2024. június 30. után előírt Közel nulla energiaigény előírásainak. Az ellenőrzésre majd csak a használatbavétel során kerül sor, ilyenkor kötelező ugyanis elkészíttetni az épület energetikai tanúsítványát. Előfordul, hogy az építész tervező által megtervezett épület nem felel meg az előírásoknak, az épület nem éri el a BB kategóriát, ám ez csak a kivitelezés után derül ki. Ilyenkor a hatóság megtagadhatja a használatbavétel jóváhagyását.
A 7/2006 TNM rendelet írja elő műszaki feltételeket, amelyet a közel nulla energiaigény keretében teljesíteni kell. A rendelet számos műszaki paramétert megad, az alábbi négy kategóriában.
A cikk további részében ezekről olvashat.
Azt javasoljuk, hogy az építész tervezővel egyeztesse, hogy jártas-e a 2024-től érvényes energetikai szabályozás részleteiben, és ha nem, akkor vonjon be energetikus mérnököt! Energetikai tanúsítványra mindenképp szükség lesz a használatbavételkor, azonban ennél célszerűbb, ha már a tervezési fázisban elkészülnek az energetikai kalkulációk, amelyek igazolják a közel nulla követelmények teljesülését.
Az építésügyi szabályok meghatározzák, hogy minimálisan milyen hőszigetelő képességgel kell rendelkeznie az újonnan beépítésre kerülő építőanyagoknak / épületszerkezeteknek. Mérnöki fogalommal élve előírják a hőátbocsájtási tényezőket. Erről és az épületszerkezetekkel kapcsolatos előírásokról részletesebb cikket is írtunk, kötelező hőszigetelés vastagságok » címmel, ajánljuk figyelmébe!
Az építésügyi szabályok nem csak az egyes épületszerkezetekre, hanem az épület egészére vonatkozóan is megfogalmaznak energiahatékonysági elvárásokat, a fajlagos hőveszteségtényező követelményértékének formájában. Ennek a fogalomnak a megértéséhez komolyabb műszaki alapképzettségre van szükség, így jelen cikkünkben nem ismertetjük részletesebben. A fogalomról elegendő annyit tudni, hogy az épület egészét vizsgálja meg, az alapján, hogy egy légköbméter épülettérfogatra mennyi hőveszteség jut. A számértéket az energetikai tanúsítás során egy bonyolultnak mondható képlettel számolja ki az energetikus mérnök, figyelembe véve a fűtött légtérfogatot, a lehűlő felületek jellemzőit, és az épület tájolását (benapozottságát) is.
Az épület fajlagos energiafogyasztását is maximalizálja a közel nulla energiaigény követelményszintje. Az összesített energetikai jellemző egy mérnöki szakkifejezés, amely az épület egy négyzetméter alapterületére jutó éves energiafogyasztását mutatja meg. Ez az érték számításba veszi az épületgépészeti berendezések hatásfokát, a szabályzást, a felhasznált energiahordozókat. Megengedett számértéke legfeljebb 100 KWh/m²/a [Kilowattóra-per-négyzetméter-per-év] lehet. Ha az épület összesített energetikai jellemzője 100-nál több, az épület nem érheti el a BB minősítést, így a közel nulla energiaigény követelményszintjét nem teljesíti. Új épületeket csak úgy lehet tervezni és kivitelezni, hogy a fenti szám teljesüljön.
A közel nulla energiaigény követelménye figyelembe veszi az épületben felhasznált energiahordozókat is, például azt, hogy gázzal, tűzifával vagy épp távhővel fűtünk. A közel nulla energiaigény követelményének eléréséhez az energiafogyasztás legalább 25%-át megújuló forrásból kell fedezni. Ha megújuló energiaforrásból származó energia nincs felhasználva az ingatlanban, a követelményszint nem teljesül, és a BB minősítés nem adható ki. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha nincs meg az előírt 25%-os megújuló energia részarány, akkor az egyel gyengébb, CC kategóriába sorolódik az ingatlan, még akkor is, ha a többi mutatószám alapján ettől jobbat érdemelne. Az alábbi megújuló energiahordozó vehetők figyelembe: tűzifa, biomassza, biomasszából közvetve vagy közvetlenül előállított energia, a biogázok energiája, fapellet, agripellet; nap-, szél-, vízenergia, geotermális, geotermikus, hidrotermikus, légtermikus energia; illetve a távhő is bizonyos esetekben. Részelesebb információk »
Jelenleg 12-féle energetikai besorolást használnak az ingatlanok minősítésére. A közel nulla energiaigény követelményét a legjobb négy kategória teljesíti: AA++, AA+, AA, BB. Ha többet szeretne megtudni az egyes osztályokról, kattintson a hivatkozásra. Amikor új épületet tervezünk, bármelyik kategóriát megcélozhatjuk a költségkeretünknek megfelelően, az építésügyi szabályozásnak mindegyik megfelel.
Ha nehézsége merült fel a fentiek értelmezésével kapcsolatban, vagy a saját épületére vonatkozó energetikai számításokat szeretne, az alábbi űrlap segítségével veheti fel velünk a kapcsolatot. A legegyszerűbb kérdéseket e-mailben megválaszoljuk, az energetikai számítást igénylő feladatokra egyedi árajánlatot küldünk.