Mi a jelentős felújítás?

Mi minősül jelentős felújításnak?

„A határoló szerkezetek összes felületének legalább a 25%-át érintő felújítás.” A fogalmat a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet 2. § 5. pontja definiálja. A gyakorlatban azt jelenti, hogy ha az épületbelsőt és a külső tereket elválasztó szerkezetek felületének legalább 25%-át érinti egy felújítás, akkor energetikai követelmények vonatkoznak rá. Minden olyan szerkezet határoló szerkezetnek minősül, amely az épület fűtött részét választja el a kültértől: falak, nyílászárók, alsó és felső födémek. Határoló szerkezetnek minősülnek azok a falak és födémek is, amelyek fűtetlen térhez, például padláshoz, pincéhez csatlakoznak.

Jelentős felújítás esetén érvényes energetikai követelmények

A felújítással érintett szerkezeteknek el kell érniük egy jogszabályban meghatározott minimális hőszigetelő képességet. A kötelező hőszigetelési vastagságokról külön cikket írtunk, itt ismerheti meg, hogy milyen vastagon kell hőszigetelnünk a felújításra kerülő szerkezeteket ahhoz, hogy a vonatkozó követelményeket teljesítsük.

Engedmény: „nem minősül jelentős felújításnak a földszintes épület pincefödémének vagy padlásfödémének utólagos hőszigetelése, amennyiben más korszerűsítés az épületen nem történik.” A pince és a padlás önmagában történő hőszigetelése tehát kivétel, nem vonatkoznak rá előírások, bármilyen módon felújíthatjuk, szigetelhetjük, ha az épület földszintes.

Mit jelent a szabályozás a gyakorlatban?

A jelentős felújításra vonatkozó energetikai szabályok célja, hogy az energiahatékonyság szerepet kapjon a felújítási beruházásoknál. Ha már hozzányúlunk egy épülethez, korszerűsítjük azt, költünk rá, akkor egy kapcsolt energiahatékonysági fejlesztés kis pluszköltséggel elvégezhető. Könnyen belátható, hogy egy társasház homlokzatát egyszerre lehőszigetelni és lefesteni hosszú távon gazdaságosabb, mint önmagában csak lefesteni. A homlokzatot mindenképp fel kell állványozni, kifizetni a színezés munkadíját és anyagköltségét, majd az állványt lebontani. Ehhez képest, ha hőszigetelés is történik, az csak a hőszigetelő anyag árával és felragasztásának munkadíjával növeli a költségeket, ugyanakkor az épület fűtési költségét azonnal a töredékére csökkenti. A szabályozás másik célja, hogy ne történjenek elavult színvonalú energiahatékonysági fejlesztések, például indokolatlanul vékony vastagságú hőszigetelést ne lehessen feltenni, rossz minőségű nyílászárót ne lehessen beépíteni.