Ha új épületet épít, számos jogszabályi előírást kell betartania. Ebben a cikkben megismerkedünk az új épületek energiahatékonyságára vonatkozó előírásokkal, megtudhatja, milyen hőszigetelést, milyen épületgépészeti berendezéseket, milyen energiahordozókat használhat.
Az újonnan épülő épületeknek teljesíteniük kell a közel nulla energiaigény energiahatékonysági előírásait. A követelménynek történő megfelelést az ingatlanra készült energetikai tanúsítványban elért legalább A minősítés igazolja. Az új épületek az előírtnál magasabb energiahatékonyságúak is lehetnek, így A-nál jobb energiaosztályba is tartozhatnak, rosszabba azonban nem. Az energetikai tanúsítvány beszerzése az építtető feladata, a használatbavétel tudomásulvételének kérelmezésével egyidejűleg.
Minden új építésű épületnek el kell érnie legalább a „A” energiaosztályt. Ez az energetikai minősítés a közel nulla energiaigényre vonatkozó követelményeknek megfelelő szint, az „A” osztályt teljesítő épületek garantáltan megfelelnek a jogszabályban megfogalmazott követelménynek. Természetesen ettől jobb besorolás is elérhető, az A+++, A++, A+ kategóriák is megfelelnek a rendeletnek.
Az új épületek teljes energiafogyasztását is maximalizálja a közel nulla energiaigény követelményszintje. Ennek kiszámítását csak az építész tervező vagy a bevont energetikus tudja elvégezni, mindenesetre ebben a bekezdésben röviden ismertetjük a fogalmat. Az összesített energetikai jellemző egy mérnöki szakkifejezés, amely az épület egy négyzetméter alapterületére jutó, egy évi energiafogyasztását mutatja meg. Ez az érték számításba veszi az épületgépészeti berendezések hatásfokát, a szabályzást, a felhasznált energiahordozókat. Megengedett számértéke legfeljebb 76 KWh/m²a [Kilowattóra-per-négyzetméter-év] lehet, minél kisebb ez a szám, annál gazdaságosabb az építmény. Ha az épület összesített energetikai jellemzője 76-nál több, az épület nem érheti el az „A” minősítést, így a közel nulla energiaigény követelményszintjét nem teljesíti. Új épületeket csak úgy lehet tervezni és kivitelezni, hogy a fenti szám teljesüljön.
Az építésügyi szabályok meghatározzák, hogy minimálisan milyen hőszigetelő képességgel kell rendelkeznie az újonnan beépítésre kerülő építőanyagoknak / épületszerkezeteknek. A rendelet nem magát a hőszigetelés vastagságát határozza meg, hanem a hőátbocsátási tényezőket szerkezettípusonként. Ezekről az előírásokról részletes cikket is írtunk, kötelező hőszigetelés vastagságok » címmel.
Az építésügyi szabályok nem csak az egyes épületszerkezetekre, hanem az új épület egészére vonatkozóan is megfogalmaznak energiahatékonysági elvárásokat, a fajlagos hőveszteségtényező követelményértékének formájában. A fogalomról elegendő annyit tudni, hogy az épület egészét vizsgálja meg az alapján, hogy egy légköbméter épülettérfogatra mennyi hőveszteség jut. A számértéket az energetikai tanúsítás során egy bonyolultnak mondható képlettel számolja ki az energetikus mérnök, figyelembe véve a fűtött légtérfogatot, a lehűlő felületek jellemzőit és az épület tájolását (benapozottságát) is. Általános tapasztalat, hogy ha a szerkezetek megfelelnek az előírásoknak, akkor a fajlagos hőveszteségtényező is megfelel, így nem kell részletesebben foglalkoznunk vele.
Az energetikai szabályozás olyan épületek építését segíti elő, amelyek a lehető legkisebb környezetszennyezés mellett biztosítják a használók igényeit. A lakóépületek szén-dioxid-kibocsátására vonatkozó követelményérték 20 kg/m²év [kilogramm-per-négyzetméter-év], azaz legfeljebb ennyi lehet. Ez a szám valószínűleg nem sok információt jelent a tulajdonosoknak, a lényeg, hogy az energetikus mérnök előzetesen ellenőrizze ennek teljesülését, ugyanis a használatbavételkor igazolni kell, hogy az új épület határon belüli kibocsátású.
Ha nehézsége merült fel a fenti szabályok alkalmazásával kapcsolatban, az alábbi űrlap segítségével küldheti el nekünk mérnöki problémáját. A legegyszerűbb kérdéseket e-mailben megválaszoljuk, az energetikai kalkulációt is igénylő feladatokra pedig egyedi árajánlatot küldünk.