Ha új épületet épít, számos jogszabályi előírást kell betartania. Ebben a cikkben megismerkedünk az új épületek energiahatékonyságára vonatkozó előírásokkal, megtudhatja, milyen hőszigetelést, milyen épületgépészeti berendezéseket, milyen energiahordozókat használhat.
Azoknak az épületeknek, amelyek 2024. június 30. utáni időpontban szereznek használatbavételi engedélyt, kötelezően teljesíteniük kell a közel nulla energiaigényű épületek » energiahatékonysági előírásait. A követelménynek történő megfelelést az ingatlanra készült energetikai tanúsítványban elért legalább BB minősítés igazolja. Az előírás az új építésű házakon kívül meglévő ingatlanok jelentős felújítása esetén is kötelező érvényű. Az új épületek az előírtnál magasabb energiahatékonyságúak is lehetnek, így BB-nél jobb energiaosztályba is tartozhatnak, rosszabba azonban nem. Az energetikai tanúsítvány beszerzése az építtető feladata, a használatbavétel tudomásulvételének kérelmezésével egyidejűleg.
Minden új építésű épületnek el kell érnie legalább a BB energiaosztályt. Ennek az energetikai minősítésnek a hivatalos megnevezése a "Közel nulla energiaigényre vonatkozó követelményeknek megfelelő". Ahogy a név mutatja, a BB osztályt teljesítő épületek megfelelnek a jogszabályban megfogalmazott követelménynek. Természetesen ettől jobb besorolás is elérhető, az AA++, AA+, AA kategóriák is megfelelnek a rendeletnek.
Az új épületek teljes energiafogyasztását is maximalizálja a közel nulla energiaigény követelményszintje. Ennek kiszámítását csak az építész tervező vagy a bevont energetikus tudja elvégezni, mindenesetre ebben a bekezdésben röviden ismertetjük a fogalmat. Az összesített energetikai jellemző egy mérnöki szakkifejezés, amely az épület egy négyzetméter alapterületére jutó, egy évi energiafogyasztását mutatja meg. Ez az érték számításba veszi az épületgépészeti berendezések hatásfokát, a szabályzást, a felhasznált energiahordozókat. Megengedett számértéke legfeljebb 100 KWh/m²/a [Kilowattóra-per-négyzetméter-per-év] lehet, minél kisebb ez a szám, annál gazdaságosabb az építmény. Ha az épület összesített energetikai jellemzője 100-nál több, az épület nem érheti el a BB minősítést, így a közel nulla energiaigény követelményszintjét nem teljesíti. Új épületeket csak úgy lehet tervezni és kivitelezni, hogy a fenti szám teljesüljön.
Az építésügyi szabályok meghatározzák, hogy minimálisan milyen hőszigetelő képességgel kell rendelkeznie az újonnan beépítésre kerülő építőanyagoknak / épületszerkezeteknek. A rendelet nem magát a hőszigetelés vastagságát határozza meg, hanem a hőátbocsájtási tényezőket szerkezettípusonként. Ezekről az előírásokról részletes cikket is írtunk, kötelező hőszigetelés vastagságok » címmel.
Az építésügyi szabályok nem csak az egyes épületszerkezetekre, hanem az új épület egészére vonatkozóan is megfogalmaznak energiahatékonysági elvárásokat, a fajlagos hőveszteségtényező követelményértékének formájában. A fogalomról elegendő annyit tudni, hogy az épület egészét vizsgálja meg az alapján, hogy egy légköbméter épülettérfogatra mennyi hőveszteség jut. A számértéket az energetikai tanúsítás során egy bonyolultnak mondható képlettel számolja ki az energetikus mérnök, figyelembe véve a fűtött légtérfogatot, a lehűlő felületek jellemzőit és az épület tájolását (benapozottságát) is. Általános tapasztalat, hogy ha a szerkezetek megfelelnek az előírásoknak, akkor a fajlagos hőveszteségtényező is megfelel, így nem kell részletesebben foglalkoznunk vele.
A közel nulla energiaigény követelménye figyelembe veszi az épületben felhasznált energiahordozókat, például azt, hogy gázzal, tűzifával vagy épp távhővel fűtünk. A közel nulla energiaigény követelményének eléréséhez az energiafogyasztás legalább 25%-át megújuló forrásból kell fedezni. Ha megújuló energiaforrásból származó energia nincs felhasználva az ingatlanban, a követelményszint nem teljesül, a BB minősítés nem adható ki a használatbavételkor végzett energetikai tanúsítás során. Az alábbi megújuló energiahordozók vehetők figyelembe: tűzifa, biomassza, biomasszából közvetve vagy közvetlenül előállított energia, a biogázok energiája, fapellet, agripellet; nap-, szél-, vízenergia, geotermális, geotermikus, hidrotermikus, légtermikus energia; illetve a távhő is bizonyos speciális esetekben. A megújuló energiaforrásokról külön cikket írtunk.
Az épületgépészeti rendszerre és berendezésekre többféle szabály is vonatkozik. Ezekkel az építtetőnek nem kell külön megismerkednie, mert a tervezők már évek óta e szerint terveznek (nem volt szigorítás az utóbbi időben), így a tervezett rendszer szinte biztosan meg fog felelni. Ha szeretne többet megtudni, a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelethez 1. mellékletének V. pontját olvassa el! Általános tanács, hogy minél magasabb hatásfokú hőtermelő berendezést válasszunk, és a hozzá társítható legjobb szabályzást.
Ha AA vagy annál jobb minősítést szeretne elérni, a fűtési (és hűtési) rendszert helyiségenkénti elektronikus szabályzóval kell ellátni. Ez a gyakorlatban egy fali érzékelőt jelent. Az AA osztályú épületekben a fűtési és hűtési rendszereknek minden helyiséghez, illetve a funkciójukban összeegyeztethető helyiségek zónáihoz saját szabályozó kör van rendelve elektronikus fali érzékelőkkel / vezérlőkkel. A hőtermelő berendezések időjárásfüggő szabályzása is megoldott kell, hogy legyen.
Ha nehézsége merült fel a fenti szabályok alkalmazásával kapcsolatban, az alábbi űrlap segítségével küldheti el nekünk mérnöki problémáját. A legegyszerűbb kérdéseket e-mailben megválaszoljuk, az energetikai kalkulációt is igénylő feladatokra pedig egyedi árajánlatot küldünk.