A helyrajzi szám az ingatlan egyedi azonosítója az ingatlan-nyilvántartásban: a település nevével együtt egyértelműen megjelöli a földrészletet, telket vagy lakást. A számot megtalálja a tulajdoni lapon, az adásvételi szerződésen és az energetikai tanúsítványon, cím alapján pedig ingyen, bejelentkezés nélkül megkeresheti az OÉNY Helyrajziszám-keresőjében.
A helyrajzi szám (rövidítve: hrsz.) azonosítja az ingatlant a földhivatali ingatlan-nyilvántartásban. Ezzel a számmal szerepel a telek vagy az önálló rendeltetési egység a tulajdoni lapon.
A jogszabály így rendelkezik:
„Minden földrészlet és egyéb önálló ingatlan egyedi azonosítóval rendelkezik. Az egyedi azonosító a település nevét, a fekvést és azon belül a helyrajzi számot tartalmazza.” (az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény 3. § (6) bekezdés)
A helyrajzi szám önmagában nem egyedi, csak a település nevével együtt értelmezhető. Az 1-es szám például minden településen előfordul (innen indul a számozás), ezért csak a település nevével együtt azonosít. Budapesten a számozás az egész fővárosban egységes, a kerülettől független, tehát a fővároson belül nincsenek ismétlődő számok.
Az ingatlan egyértelmű azonosítására azért nem elég önmagában a cím, mert sok földrészletnek nincs címe - például egy tanyának, külterületi háznak vagy földterületnek. A cím ráadásul változhat, ha átnevezik az utcát. A helyrajzi szám ritkábban változik: jellemzően csak akkor, ha a telket megosztják vagy összevonják.
Online kereséssel:
Iratokon:
A legegyszerűbb helyrajzi szám egyetlen számból áll, például 1234. Ez a földrészlet, vagyis a telek száma, és minden helyrajzi szám ezzel kezdődik. A többi rész csak akkor kerül mellé, ha szükség van rá. Ha a telket megosztották, perjel után az alátörés következik (1234/5). Ha a telken társasház áll, a lakások száma a betűjellel és az albetéttel egészül ki (1234/A/12).
Egy helyrajzi szám legfeljebb négy részből állhat, a részeket perjel választja el. A sorrendjük kötött: főszám (a földrészlet száma) / alátörés / betűjel (épületjel) / albetét. Az alábbi képen ez a leghosszabb forma látható. Ilyen szám akkor keletkezik, ha egy megosztott telken társasház áll.
A helyrajzi szám hossza attól függ, milyen ingatlanról van szó, és hogy a telket megosztották-e. Az alábbiakban ingatlantípusonként mutatjuk be a jellemző formákat.
Ha egy telket megosztanak, az új telkek megkapják az eredeti számot, a perjel után pedig egy sorszámot. A megosztással egy nagyobb telekből két vagy több kisebb jön létre. Az új telkek jogilag egymástól teljesen függetlenné válnak. Az 1234-es telekből így 1234/1 és 1234/2 lesz. A perjel utáni számot a jogszabály alátörésnek nevezi.
Ha később az 1234/2-es telket is megosztják, nem 1234/2/1 keletkezik. Az új telkek az addig használt legmagasabb alátörés utáni sorszámot kapják: ha az 1234/6 volt a legmagasabb, akkor 1234/7-et és 1234/8-at (44/2006. (VI. 13.) FVM rendelet 14. §). Ezért lehet az 1234/1-es telek szomszédja egy 1234/7 számú telek.
Összevonásnál nem keletkezik új szám. Az új földrészlet az összevont telkek egyikének számát viszi tovább. Telekhatár-rendezésnél a helyrajzi számok nem változnak, csak a telkek területe.
A perjelek közötti nagybetű a betűjel. A jogszabály szerint, ha egy telken több épület áll, mindegyik külön nagybetűt kap: A, B, C, D. A gyakorlatban ez nem mindig így van. Egy társasház több, különálló épülete is viselheti ugyanazt az A betűjelet. Az is előfordul, hogy egy épületen belül A és B betűjelű albetétek is vannak. A betűből tehát nem derül ki biztosan, melyik házban van a lakás.
A jogszabály a magánhangzók közül csak az A betűt engedi, a mássalhangzók közül pedig az egyjegyűeket, a Q, W, X, Y és Z kivételével. Ezért nincs E vagy I betűjel. A D után az F következik. Ha egy földrészleten 17-nél több épület áll, és a betűk elfogynak, kétbetűs jel következik: AA, AB, AC, majd BA, BB és így tovább (44/2006. (VI. 13.) FVM rendelet 6. § (2) bekezdés). Egy ilyen helyrajzi szám például 1234/BA/5.
Társasházban a lakás saját helyrajzi számot kap. A szám a telek számából, a betűjelből és egy sorszámból áll. Az 1234/A/12 helyrajzi számú társasházi lakás tehát az 1234-es telken az A betűjelhez tartozó 12. albetét. Amíg a társasházat nem jegyezték be az ingatlan-nyilvántartásba, addig ez az egyedi azonosító nem létezik.
Az albetét kifejezést a földhivatali gyakorlat és a köznyelv is használja. A 2025 óta hatályos szabályozás tulajdoni különlapnak nevezi azt a lapot, amelyen az albetétet nyilvántartják. A ház közös részei a telekkel együtt a tulajdoni törzslapra kerülnek.
Fontos tudni, hogy az albetét sorszáma nem az ajtószám. Egy társasházban a földszinti 1-es ajtó albetétjének sorszáma például 29 is lehet. A lakás helyrajzi számát ezért ne az ajtószámból rakja össze, hanem nézze meg a tulajdoni lapon vagy az alább bemutatott keresőben.
Ha a helyrajzi szám nullával kezdődik (például 0123 vagy 037/7), az ingatlan külterületen fekszik. A belterületi telkek számozása 1-gyel kezdődik, a külterületi földrészletek pedig nullás számot kapnak: 02, 03, 04 és így tovább.
Budapesten nincs nullás előtag. Ott a teljes fővárost egyetlen számsorral, fekvéstől függetlenül számozzák.
A zártkert ma is külön kategória. A törvény szerint a település földrészletei belterületi, külterületi és különleges külterületi egységet alkotnak, és „különleges külterületi egység a zártkert” (2021. évi C. törvény 3. § (4) bekezdés).
A zártkerti számok nullás előtag nélkül, a belterületi számok után folytatódnak, legalább 50 szám kihagyásával (44/2006. (VI. 13.) FVM rendelet 8. §). Egy zártkerti helyrajzi szám tehát ugyanúgy néz ki, mint egy belterületi. A fekvést a tulajdoni lap, illetve a kereső találata mutatja meg.
A tulajdoni lapon a földrészlet adatai között kisbetűs jelölés is állhat (a, b, c). Ez nem a szám része, hanem alrészletet jelöl. Az alrészlet a földrészlet eltérő művelési ágú része, például egy telken belül a szántó és a rét.
A helyrajzi számot cím alapján a Lechner Tudásközpont Helyrajziszám-keresőjében kérdezheti le. A kereső 2025 októbere óta működik az Országos Építésügyi Nyilvántartás felületén. Használata díjmentes, és bejelentkezés sem kell hozzá.
A HIVATALOS KERESŐ:
Helyrajziszám-kereső megnyitása
A képen a szegedi Városháza (Széchenyi tér 10.) keresése látható. A helyrajzi száma 3936, a fekvése belterület.
Jó tudni, hogy a keresőben látott adat tájékoztató jellegű, a térképet havonta frissítik. Adásvételhez, hitelhez vagy hatósági ügyhöz a tulajdoni lap a mérvadó. A találat „Tulajdoni lap” gombja a magyarorszag.hu lekérési felületére visz.
Külterületi földrészletnek és a zártkerti telkek nagy részének nincs postai címe, ezért a keresőben a „Cím” fül nem segít, csak a térképen nagyítva-keresgélve tájékozódhat.
A kereső a földrészlet számát és határát mutatja. A terület nagyságát, a művelési ágat és az aranykorona-értéket nem, ezek a tulajdoni lapon vannak.
Az energetikai tanúsítvány az ingatlant a címével és a helyrajzi számával azonosítja. Ha az ingatlanra még nem készült tanúsítvány, az árát a település megadásával azonnal megnézheti.
Ha társasházi lakásra készül tanúsítvány, azon a lakás albetétes helyrajzi száma szerepel (például 1234/A/12), nem a telek száma. A telek száma az egész társasházat jelöli. Mielőtt tanúsítványt rendel, a lakás helyrajzi számát ellenőrizze a tulajdoni lapon vagy a keresőben, mert az ajtószám nem azonos az albetét sorszámával.
Családi háznál más a helyzet. A ház a telekkel együtt egy ingatlan, ezért a családi ház tanúsítványán a telek helyrajzi száma szerepel.
Ha egy telken több épület vagy lakás van, de nem alapítottak társasházat, a helyrajzi szám közös. Ilyen például két ház egy telken vagy egy ikerház. Ugyanez a helyzet az osztatlan közös tulajdonú háznál, ahol a lakásokat használati megállapodás osztja fel a tulajdonostársak között. A tanúsítvány ilyenkor is épületenként vagy önálló rendeltetési egységenként készül. A közös helyrajzi szám mellett a pontos megjelölés azonosítja, melyik egységre szól, például „hátsó épület” vagy „emeleti lakás”.
Ha a garázs vagy a tároló külön albetét, saját helyrajzi számmal (például 1234/A/40), akkor önálló ingatlan. Fűtetlen garázsra nem vonatkozik a tanúsítási kötelezettség, erről a garázsokról szóló cikkünkben írtunk részletesen. Ha a tároló a lakással együtt, azonos helyrajzi számon szerepel, akkor a lakás része. Külön számot nem kap.
Az OÉNY E-TANÚSÍTÁS felületén a keresés „Helyrajzi szám szerint” fülön megnézheti, készült-e hiteles tanúsítvány az ingatlanra. A találati listában a HET azonosító, a besorolás és az érvényesség kezdete és vége is látszik. Ebben a cikkben a lekérdezésről olvashat részletesen.
Az interneten, cím alapján kereshető meg. A helyrajzi szám lekérdezése akár cím nélkül is lehetséges a térképen vizuálisan azonosítva a telket. Régi dokumentumok közül olyanon keresse, amelyen az ingatlant hivatalosan is azonosítani kellett, például adásvételi szerződésen, hagyatéki végzésen.
Nem. A helyrajzi szám csak településen belül egyedi, ezért mindig a település nevével együtt kell megadni. Budapesten a számozás az egész fővárosra egységes.
Igen. Ha a telket megosztják, az új telkek alátöréses számot kapnak. Összevonáskor az új földrészlet az összevont telkek egyikének számát viszi tovább. A telekhatár-rendezés nem változtat a számon.
Nem. A törvény szerint a településen fekvő összes ingatlant számozni kell, és minden földrészletnek és egyéb önálló ingatlannak van tulajdoni lapja. A „helyrajzi szám nélküli lakás” a gyakorlatban olyan lakást jelent, amelynek nincs saját száma, mert nem önálló ingatlan, hanem a telek felépítményének a része. Ilyenkor a telek helyrajzi számát kell használni.
Igen. Az OÉNY Helyrajziszám-keresője díjmentes, és bejelentkezés nélkül használható. Hivatalos ügyhöz viszont a tulajdoni lap adata a mérvadó.
A helyrajzi számot minden olyan ügyben meg kell adni, ahol az ingatlant hivatalosan azonosítani kell. A leggyakoribb esetek:
Igen. A tanúsítvány az ingatlant címmel és helyrajzi számmal azonosítja. Társasházi lakásnál a lakás saját, albetétes helyrajzi száma kerül rá.