Energetikai Tudástár

A költségoptimalizált követelményszint

A költségoptimalizált követelményszint
Írta: Gali András

Az ún. költségoptimalizált követelményrendszert az Európai Unió dolgozta ki, azzal a céllal, hogy az új építési beruházások költség/megtakarítás arányát optimalizálja. Konkrét műszaki elvárások segítik elő, hogy minden új épület ideális energiahatékonysági szintet képviseljen.

Figyelem

A költségoptimalizált követelményszint már nincs érvényben, helyébe lépett a közel nulla energiaigényű épületek követelményszintje, amely némileg szigorúbb. Ha Ön új épületet tervez építeni, az itt tárgyaltak helyett a hivatkozott oldalon tájékozódjon!

Három kategóriája van a költségoptimalizált követelményeknek

A költségoptimalizált követelményszint az alábbi három kategóriában támaszt részletes műszaki elvárásokat:

  1. A határoló- és nyílászáró szerkezetek hőátbocsátási tényezőire vonatkozó követelmények
  2. A hőveszteség tényező követelményértékei
  3. Összesített energetikai jellemző követelményértékek

A cikk további részében ezekről olvashat, de teljes pontossággal és mérnöki-jogi részletezettséggel a 7/2006. (IV. 24.) TNM rendelet 5. melléklete írja le a költségoptimalizált szint minimális mutatószámait.

I - A határoló- és nyílászáró szerkezetek hőátbocsátási tényezőire vonatkozóan

A költségoptimalizált követelmény részletesen leírja, hogy milyen hőszigetelő képességgel kell rendelkeznie a beépítésre kerülő építőanyagoknak / épületszerkezeteknek. Mérnöki fogalommal élve előírják a hőátbocsátási tényezőket (U érték). Az alábbiakban listázzuk ezeket, illetve ajánljuk figyelmébe hőszigetelés vastagságok » cikkünket, ugyanis a hőszigetelési értékek ma is aktuálisak, változatlanul a költségoptimalizált szinthez igazodnak.

Szerkezet hőátbocsátási tényező U [W/m²K]
Homlokzati fal 0,24
Lapostető 0,17
Fűtött tetőteret határoló szerkezetek 0,17
Padlás és búvótér alatti födém 0,17
Árkád és áthajtó feletti födém 0,17
Alsó zárófödém fűtetlen terek felett 0,26
Üvegezés 1,0
Fa vagy PVC keretszerkezetű homlokzati üvegezett nyílászáró 1,1
Fém keretszerkezetű homlokzati üvegezett nyílászáró 1,4
Tetősík ablak 1,3
Homlokzati, vagy fűtött és fűtetlen terek közötti ajtó 1,4
Homlokzati, vagy fűtött és fűtetlen terek közötti kapu 1,8
Fűtött és fűtetlen terek közötti fal 0,4
Szomszédos fűtött épületek és épületrészek közötti fal 1,5
Lábazati fal, talajjal érintkező fal a terepszinttől 1 m mélységig 0,3
Új épületeknél a talajon fekvő padló a kerület mentén 1,5 m széles sávban 0,3

II - A hőveszteség tényezőre vonatkozóan

A fajlagos hőveszteségtényező egy összetett energetikai fogalom, aminek a megértéséhez komolyabb műszaki alapképzettségre van szükség, így jelen cikkünkben nem ismertetjük részletesebben. Elvárt költségoptimalizált értéke qm [W/m³K] 0,16 és 0,43 közötti az épület geometriájától függően. A fogalomról elegendő annyit tudni, hogy az épület egészét vizsgálja meg egy légköbméterre jutó hőveszteség szempontjából.

III - Összesített energetikai jellemzőre vonatkozóan

Az összesített energetikai jellemző az épület egy négyzetméter alapterületére jutó éves energiafogyasztását mutatja meg. Számításba veszi az épületgépészeti berendezések hatásfokát, a szabályzást, a felhasznált energiahordozókat. Megengedett költségoptimalizált értéke 110 és 130 KWh/m²a [Kilowattóra-per-négyzetméter-per-év] közötti, attól függően, hogy a lakóépület milyen építészeti (geometriai) kialakítású.

Érdemes energetikust bevonni

Az energetikai előírások szövevényében könnyű elveszteni a fonalat, így azt javasoljuk, vonjon be energetikus mérnököt már a tervezés során! Energetikai tanúsítványra egyébként is szükség van új épületek használatbavételekor. Csak akkor garantálható, hogy az épület minden szempontból megfelel majd az előírásoknak, ha a számítások már a kivitelezés előtt elkészülnek. Várjuk ajánlatkérését!

További népszerű cikkek a Tudástárban

Mit jelent az energetikai tanúsítvány?
A fajlagos hőveszteségtényező
A hasznos alapterület
Miért kaphat rossz minősítést egy ingatlan?
AA+ energetikai besorolási osztály